Alább változatlan formában teszem közzé a hozzám hasonlóan teljes test edzést végző barátom beszámolóját a diétájával kapcsolatos tapasztalatairól:
Egyre többször tűnt fel, mennyire összenőttem a műkajákkal, a kávéval és a cukorral. Nem tudok olyan napot elképzelni, amikor nem eszem valamilyen proteinturmixot, proteines sütit, vagy csokit. Az a jellemző, hogy emelem a szintet: nem is egyet veszek, hanem egyből hármat és azt egymás után benyomom.
Egy idő után érzékeltem, hogy már nem én irányítok, hanem a cukor és a műcuccok. Elegem lett abból is, hogy az édes ízek úgy eltompítják az ízlelő érzékem, hogy pl. egy grapefruit-ot, vagy egy uborkát alapból elutasítottam, ha választanom kellett, tuti az édesebbet választottam. Mindenféle ízesítésű fehérjéket vettem, és vásárláskor nem igazán az egészség-faktor érdekelt, hanem az ízélmény.
Így elhatároztam, hogy kipróbálom milyen nélkülük az élet, hat hétig (!) száműzök minden tudatmódosító, addiktív, ízfokozott holmit. Kávé, tea, mesterséges vitamintabletták, fehérjeturmixok, édesség, édesítőszer. Még az édes gyümölcsök is. (A narancsot és a grapefruit-ot tartottam meg, a hideg időjárásra, és a művitamin megvonásra való tekintettel.)
Az első két hétben eléggé hiányzott, hogy „beleharapjak egy fánkba”. A puhaságára, az édes ízére vágytam, de annál még jobban, hogy a porcukor szétolvadjon a számon.
Az anyagcserém belassult, jó pár napig a nagydolog elmaradt. Estére fáradtabb, bágyadtabb voltam a kelleténél, és gyengültem pár százalékot a súlyzós edzésekben. Főleg az első hetekben.
Nem gondoltam volna, de a koffein hiány volt a legmeredekebb.
Nem a kávé ízének hiánya fájt, hanem a koffein hiánya. Az első két hétben délben néha kezelhetetlen álmosság tört rám, ordított a szervezetem a koffeinért.
Nehéz volt kitapasztalni, mit egyek fehérjeturmix helyett, olyat, aminek alacsony a kalóriatartalma, mégis fehérjedús, és nem unalmas.
A boltban 50%-al többet fizettem egy heti bevásárlásnál. Pedig elmaradt a csoki, cukor, fánk, műzli, kakaós tekercs. Viszont összességében elmaradt a fehérjepor, a vitamin, a proteines csokik vásárlása, így a hó végén ez kiegyenlítődött.
A POZITÍV OLDAL
A napi 6x300 kcal hatására a vércukorszintem beállt.
Nagyon érdekes volt, hogy életem része lett a lelki nyugalom, de olyan, amilyet még nem tapasztaltam. Magabiztosabb, türelmesebb, koncentráltabb lettem. Megszűnt a cukorsokk utáni felpörgetett boldogság, majd a letargia, megszűnt a cukor és koffein érzelmi hullámvasút.
Ami nagyon fura volt számomra, hogy 2-3 hét után megváltozott az ízérzékelésem.
A zöldborsó főzelék, olyan édes volt számomra, mintha kristálycukrot ennék kanállal. Evés közben többször kérdeztem, hogy ebben mennyi cukor van. A 6 hét alatt összesen ittam 1-2 deci száraz vörösbort (antioxidáns hatása miatt), ami olyan volt mintha a legédesebb bort innám a világon.
A jégsaláta és a grapefruit édes ízűre változott, sokszor desszert gyanánt fogyasztottam tévénézés mellé, nassoláskor. Furcsa volt megélni, hogy jégsalátát majszolok, tök boldogan, mint gyerek a szaloncukrot.
A testem megváltozott. A refluxom elmúlt, a hasam puffadása leapadt, majd a 6. héten teljesen eltűnt. A testem komfortérzete megnőtt, kényelmesebb volt viselni azt. biztosan ismeritek azt az érzést, amikor kimentek tavasszal az erdőbe és „átölel a természet”. Ez is ilyen érzés, a jó kaják meghálálják magukat. Egy idő után azt nem értettem, miért nem éltem eddig így.
Ami meglepő, hogy a cukor emléke 3 hét után kopott meg, viszont a koffein utáni vágy a 6. hétre enyhült csak. Azt hittem fordítva lesz.
Ötödik hétre, megszűnt a gyengeség érzés. 18 km futás meg sem kottyant, csak a súlyzós edzések nívóján nem tudtam emelni. Egyre kevesebbet aludtam, ha tízkor lefeküdtem, ötkor már kukorékoltam, úgy hogy cseppet sem voltam álmos. Szó szerint kidobott az ágy, az agyam pedig frissen pörgött. Tea és kávé nélkül.
Elértem valahová, megtapasztaltam valami roppant meglepőt. A szervezet zseniálisan működik, ha jó üzemanyagot kap. Ami röhejes, hogy az anyám már 6 évesen megmondta: egyek jó kajákat és abból eleget, keveset, rendszeresen, és mozogjak mellé. És ne egyek annyi édességet. Vagyis Ő már régen tudta a tutit.
A hatodik hét végén azért örültem, hogy újra ehetek édes dolgokat is, de olyan érzésem van, hogy ez csak az út eleje, nem pedig a vége. Jó tudni, hogy a testem és a vágyaim ura vagyok, én irányitok, nem pedig a koffein vagy a cukor.
A végén tök kemény edzéseket tartottam, és amikor felmentem a lépcsőn a pulzusom alig emelkedett. A vitaminhiány miatt nem lettem beteg, pedig körülöttem mindenki megfázott. Lepattant 6 kiló zsír, az izom pedig javarészt megmaradt. 98 kilóról 92-re mentem le.
Néhány infó a napokról:
1. napi 4-5 liter víz és ásványvíz (20 testsúly kilogrammonként 1 liter – és 98 kg vagyok; ásványvíz max. 2 liter, mivel a magas ásványi anyag tartalom megterheli a veséket)
2. 1800 kcal/nap (6x300 kcal. minimum 200, maximum 500 kcal/étkezés).
3. 40% fehérje; zsír és szénhidrát kb. 30-30% (érdekesség, hogy amikor a zsír lett magasabb, a szénhidrát alacsonyabb, sokkal jobb volt a közérzetem, és a teljesítőképességem)
4. reggeli edzés előtt: sovány joghurt 250 g; fél banán; 10-20 g zabpehely
5. reggeli edzés után: krémturó 250 g; tej 2 dl; 10-20 g zabpehely turmixolva
6. napközbeni kaják: sonkák; hal; csirke; döbbenetes mennyiségű jégsaláta; grapefruit (naponta max. kettő); tofu; paradicsom; túró kombinációi
7. vacsora: ha lehet, inkább csak túró
8. heti 4 óra edzés (3 óra súlyzós, 1 cardio)
 |
| A szigorú diéta és a teljes test edzés eredménye |
