Az egyik testépítő oldalon olvastam egy cikket, ami megnyugtat minket, hogy nem baj, ha nincs kockás hasunk. Az egy nehhezen fenntartható állapot része, és úgyis csak rövid ideig tart. Na most szerintem ez egy tipikus „gyúrós” vélemény. Mert lejön belőle, hogy bár a nagy súlyok emeléséhez van akaraterő, de ahhoz, hogy megálljuk a zabálást, már nincs. Mert a kockás hashoz semmi más nem kell, csak az, hogy betartsuk a diétát. Kérdem én, milyen nagylegény az, akinek nincs elég akarata ahhoz, hogy nemet mondjon a kalóriáknak? Az egész testépítés nem az akaraterőről szól? Persze kérdés az, hogy mi a cél? Egy esztétikus, vagy egy ijesztő külső? Az egészség megőrzése, vagy egy kép egy jó zsíros, húsos bicepszről a fészbukra? Jó, tudom, ezek végletek, de kérem, a testépítés eredetileg egy művészet! Nem véletlen, hogy egy jól kidolgozott, szálkás felsőtest inkább tükröz kitartást és akaraterőt, mint a pocakos kidobóember külső.
 |
| Nekem sem mindig könnyű ellenállni a kalóriák csábításának |
Az adott oldalt egyébként nagyon tisztelem, szeretem és sokra tartom. Csak ezzel a cikkel nem értek egyet teljes mértékben. Ne degradáljuk le a diéta jelentőségét az edzéssel szemben! Ez a sport erről is szól!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése